volleyoszi

teszt

Ez a link egy új, csak az utánpótlással foglalkozó blogoldal egyik tesztje. Nahát...
http://www.facebook.com/pages/volley-roplabda-magazin/124125140953902?v=photos&ref=sgm#!/album.php?aid=35836&id=124125140953902

2010. 10.24. 20:05. Valójában azért az időben későbbi kutatás eredménye viseli az egyes számot, mert ennek van aktualitása Kotsis Attiláné Gabi néni elismerése okán. A hogyan tudott kiutazni kérdékörtől kezdve a Röplabda Halhatatlanjai közé való beiktatásig a csatolt fotón lévő linkeken jelentek meg írások a témáról. Ezek többsége az MTI anyagot vette át. Nem szerepelnek a kigyűjtésben a szövetség honlapján, a hunvolley.blog.hu és a saját oldalamon, a volley.hu-n megjelent anyagok. És még így is lehet, hogy a lista nem teljes. A képen az is látható, hogy igyekeztem a beiktatásról fotókat is találni, sajnos sikertelenül. Amiket közzétettem a honlapomon, azok a ceremónia után készültek, s legnagyobb sajnálatomra sehol nem szerepel rajtuk az FIVB elnöke, Mr Jishong Wei. De nem lehetetlen, hogy találok még valahol ilyen témájú képeket is.

A másik kigyűjtés egy esemény sajtóvisszhangjáról a szövetség szeptember 30.-ai sajtótájékoztatóján, a röplabda arcaként aposztrofált Demcsák Zsuzsa köré épült. Rövidesen azt is közzéteszem.
Mindezeken túl, aki figyeli az nso.hu oldalt, észreveheti, hogy jelentősen javult a bajnokság mérkőzéseiről való híradások gyakorisága - megjegyzem, mivela felület korlátlan, talán tartalmilag is lehetne bvíteni. De ne legyünk telhetetlenek
A bemutatott téma számomra egyet bizonyít: valóban változott a szövetség kommunikációja - előnyére, s a jó irányba!

Apró történések

2010. 10. 13-án, 23:28. Elvileg vasárnaptól csinálom a békéscsabai Buzássy torna fotóit; elég sok van belőlük, meg az egyébként kiváló Egyetemi Sportcsarnok nagyon pocsék - pirosba eltoló - világítását korrigálom folyamatosan - nem minden esetben sikerrel. Hétfőn családi napom volt, az is kell néha, kedden délelőtt alkalmi meló Kőbányán, délután az unokahugomék autóját vittem Salgótarjánba és anyukámat is meglátogattam. Ergó: röpi semmi. Ma, szerdán délelőtt egy katasztrófa elhárítási gyakorlaton voltam, délután bevásárlás az anyósommal, azóta egyfolyatában albumkészítés, mint mondtam/írtam az imént. Jojózik a szemem a fotóktól, pihenésképpen belenéztem a Face book-ba, meg 1-2 blogba. Több jó irányba mutató változásnak is örülök: az MRSZ a F-on, Rodics blogja, ezekre reagálások, Börcsök Csaba beszámolói, elemzései a férfi VB-ről. Ja, és a legfontosabb: készül a volley magazin következő száma is, igaz, némileg eltérve az eredeti szándékomtól, ti. egy szám csak strandröpi, egy másik meg a junior lányok Eb-szereplése. (Hja, az idő meg a pénz nagy urak!) Holnap megint alig tudok majd csinálni valamit, a délelőttöm ugrik, csak késő délután tudok elkezdeni melózni - Szarvasi mix torna, UTC-s lányok edzése, néhány fotóküldés és a magazin. Hát, ennyi mára...

Naplóm, naplóm...

Eléggé elfáradtam, ma egész nap a Vihar Levente torna fotóit tettem rendbe, meg összeraktam Tóth Tamás elnök úr tájékoztatásaira alapozott FIVB kongresszusi riportomat. Nem volt két perces munka. De ez most nem lényeges, mert végre készen van.
Holnap egy csomó dolgot el kell intéznem, persze megint kísért a benzinhiány. (A francba, most jut eszembe, hogy a nagy szerkesztésben teljesen elfelejtettem kimenni Csepelre, az UTC-ról felvenni az anyagot! Elnézést lányok! Aahogy tudom, pótolom a mulasztásomat! No, ennek az egyeztetése lesz pl. holnap az egyik fő felatom.) Most ennyi, a szemem már jojózik, hadd pihentessem!

A pénz nem minden, de ...

2010. 09. 19-én (14:20) Pénteken délután kifogyott a benzinem. Mivel aznap fizettem ki a volley-t a nyomdának, kb 300,- Ft-om maradt, így nem tudtam tankolni Pedig szombaton Ikrénybe szerettem volna menni, megnézni Németh Lajos lányait, az ifiválogatott Szlovákia elleni meccsét. Nézd a dolgok jobbik oldalát! - mondják. Bánatom ellenére nemsokára befejezem a junior Eb-döntőről még hiányzó anyagok megírását, a galériák feltöltését, a játékvezetői továbbképzésről tervezett cikket, az UTE-NRK és a Hírös Kupa előtti napon játszott Csepel - Arbesbach edzőmeccsének galériáját, meg még egy-két dolgot. Ez is valami...
Nohát!

Jó volt Szerbiában, de...

Kikapott a magyar csapat mindenkitől, de ez által gazdagabb lett... Gondolom. Hiszen minden meccs videón van rögzítve, s hiszem, hogy az edzők tanulányozzák ezeket. Lesz összevetési alap, mit kellene másként csinálni. Azt is remélem, egyszer eljutunk odáig, hogy akiknek kell, felismerik és elfogadják, hogy vannak esetek, amikor minden érdeket a válogatott érdekeinek kell alárendelni! Nagyon-nagyon alá kell rendelni! Egy példát említenék. Véletlen szerncse volt, hogy az egyik olasz lány szüleivel, rokonságával laktam egy szállóban. Simán megállapították, hogy a magyarok jó dolgokat tudnak, de nincsennek összegyakorolva. Kérdezték, mennyit készültek. Az igazat mondtam, egy hetet, benne felsoroltam az edzőmeccseket is. Csodálkoztak! Náluk a bajnokságban játszó juniorok kaptak 3 hét szünetet, majd június végétől együtt(!) készültek az Eb-döntőre. Meg akarták nyerni, s meg is nyerték. Egyébként a németek sajtósával beszélgettem, az ő felkészülésük is hasonló volt.
Tudom, ez nem csak elhatározás, de pénz kérdése is. Azt is tudom, amikor a magyar csapatot benevezték, senki nem tervezte meg az útjukat. Ha ezt tették volna, akkor minden döntési pontnál ott lett volna az a feltétel rendszer, ami a következő lépéseket biztosítja. Azaz, érvényesülnie kellett volna annak az egyszerű szervezési elvnek, hogy a folyamathoz rendelem az erőforrásokat, és ezek alapján biztosítom a feltételeket. A döntésnél pedig a szervezők között jól ismert ,,if-then-else" elvnek kell érvényesülni. Ne feledjük, egy konkrét döntést egy következményhalmaz követ, s ezt kötelező végig gondolni. Nos, akiknek feladata lett volna ezzel foglalkozni, sem a szakmájuk, sem az ismeretik magaslatán nem álltak.
Persze, van még ezer tényező, amikkel magyarázni lehet a szereplést. Így igaz. A jövőben viszont senki nem tekinthet el az alapos tervezéstől, mert két év múlva, öt év múlva, tíz év múlva is azt fogjuk mondani: igen, így sikerült, de Európa legjobb 12 csapata között vagyunk. A magam részéről szeretném, ha lányaink, fiaink az első négy legjobb csapat között lennének Európában!
Nyitott vagyok, bárkivel örömmel beszélgetek, bárki véleményét szívesen veszem és reagálok is rá.
Hát, most ennyi.

Megszületett!

Mindig tanul az ember, mondják. Elhiszem, s ez a blog a bizonyítéka a népi bölcseségnek! De miért is született meg?

Mert a meglévő eszközeimen túl (www.volley.hu, volley magazin, és volley.hu a face bookon) ezzel is igyekszem népszerűbbé tenni itthon a röplabdát. S ha az eddigi leckét jól tanultam meg, a blog éppen az a fórum, amely helyet ad a közös gondolko-dásnak.

Szeretném, ha roggyant hálókat, elhagyott, árva pályákat sehol sem látnék az országban!